Reggel a gyekőcök már 1/2 8-kor költöttek. Puncorika követelte a tejciét, ntézte bilis dolgait. Fancsika pedig már felöltözve,megmosakodva volt.
Úgy volt ma, hogy Fancsika besegít a lépcsőház takarításában, egy kis zsebpénzért. Szegény hiába várt 9-kor, nem érkezett meg aki megígérte nekik,azt mondta majd délután 2-kor. Hát délután se jött, úgyhogy a mai programja elmaradt.
Délelőtt elvégeztem a szokásos házimunkát, aztán elkezdünk készülődni az ebédért. Na itt kezdődött a bajok sorozata. Először Fancsival akadt össze a bajuszunk, mert feleselt, hogy nem akar jönni. Amúgy is ezen problémázik mindig, mert kicsit lusta sétálni, pedig nem megyünk messzire. Ennyi levegőzés, séta pedig kell nekik. Aztán nagy nehezen elindulunk. Féluton járhatunk, mikor Fancsikám eltaknyolt egy csatornafedélbe, ami körül repedések vannak, persze a fél pár papucsa beleesett. Nem volt mese haza kellett jönnie mezítláb, én meg mentem tovább az ebédért. Puncorika végigdumálta nekem az utata. Fancsi mikor hazaért felhívott, erre mondja a telefonba, hogy szétesett a kulcscsomóm.
Alig vártam hazaérjünk, ngyon meleg is volt, meg féltem a kulcsot beletörte a zárba.Más se hiányzott volna,mert tegnap meg eltörte a Mama egyik kávéscsészéjét. Szerencsére csak a kulcskarikát szedte szét. Puncorika hazafelé elaludt.
Aztán ebédelni egyik sem akart, pedig finom volt a kaja. Mondtam nekik ne válogassanak, de inkább szendvicset ettek. Aztán egész délután harcolnak egymással. Az egyik húzza a másikat, a másik meg visít meg irigykedik.
Most már remélem nem lesz mára semmi. Puncorika tegnap este későn aludt el, mert délután későn, és jó nagyot aludt. Mióta rendbejött a szája, sokkal nyugodtabban alszik éjjelente is,és jól eszik. Már bepisilés sincsen, reggelig kibírja. Gyönyörűen beszél, sokszor majd meghalok rajta. Azt mondja most délután Anye gyere szobába, mondom ne jövök, mert Mamával beszélgetek a konyhába, erre megkérdezi tőlem: Anya nem akarsz?
Nagyon örülök, ennek az albérletnek amit ma megnéztél. Szépen lassan haladunk, ezt a kis időt már valahogyan kibírjuk. Bár igaz nagyon hiányzol nekünk. Szeretlek!
Sokszor puszilunk
