Ismételten jól ébredtem, mert a te hangodra ébredhettem, annak ellenére, hogy még mindig lent érzem magam.

Hát ma reggel Puncorinak sikerült nem egész fél óra alatt kikészítenie. Nem tudom ma mi van vele, egyszerűen nem lehet vele bír magával. Szerintem neki se jó, hogy most se a Fancsi, se te nem vagy itt. Ráadásul megint el kell mennem dolgozni, és már félek tőle hogyan fogja viselni. Most is megy a hiszti. Egyfolytában az ajtókat piszkálja, mikor felállok akkor mindjárt a gépnél terem és nyomogatja, ha pedig nem ezeket rosszalkodja akkor a földön nyüszög valamiért. Hiába próbálok bármit csinálni semmi nem jó neki. Úgy látom nagyon nehéz napunk lesz, pedig most aludni is jól aludt.

Nagyon nagy szükségem volna rád, egyedül érzem magam, kellene az erőd és a támogatásod. Jó lenne ha úgy tudnám kezelni a dolgokat ahogyan te.

Sokszor puszilunk!